Digidolgok

Sokan teszik föl ezt a kérdést manapság, és a korrekt választ nem az autógyártók adják – hál' Istennek, mert akkor tönkremennének, és egyáltalán nem lennének villanyautók.

Továbbá: villanyautó alatt a teljesen elektromos autókat értem, valamint a hibrid autók elektromos részrendszerét.

A rövid válasz pedig: a villanyautó annyira tiszta, amennyire a villany tiszta, amivel hajtják, és amennyire tisztán gyártják (és kezelik) az akkumulátorokat.
Ha az energia és az akkumulátor nem környezettudatos forrásból származik, akkor a villanyautó semmivel sem tisztább, mint a mai benzinesek (és a karbantartott, korszerű dízelesek). Egyértelműbben: a nem megújuló villannyal hajtott, és a Kínában gyártott akkumulátorral működő villanyautó nem javít a klímahelyzeten.

Először is szögezzük le, hogy a tisztán elektromos autók pont ugyanúgy működnek, mint bármilyen akkumulátoros gép: 1 óra működés után 2-6 óra töltésre szorulnak. (2 óra működés után 4-12 óra töltés stb.) Igen, vannak gyorstöltők, de azok vagy nagyon ritkán vannak, és-vagy nagyon sokba kerülnek – a tömeges, gyakorlati használatuk a távoli (több mint 10 év) jövő titka nemcsak Magyarországon, bárhol másutt is.
Amíg az akkumulátortechnika döntően meg nem javul energiasűrűség, terhelhetőség, töltési idő stb. szempontokból, addig a villanyautózás egy más kultúra, mint a benzines. Az országúti villanyautó egy álom: a négy tagú család nyáron nem tud lemenni és visszajönni a Balatonra(-ról). (Dugó, légkondi, stb. A Betamax videószalagot az ölte meg, hogy egy 90 perces film nem fért föl egy kazettára. Egy kis praktikus szempont, ami miatt a jobb képminőség nem jelentett versenyelőnyt.)

Tehát: 2010–2030 között a hibrid autózás való a fősodorba, nem a villanyautózás.

Másodszor is a „mai benzinesek, dízelesek”  a 201x években új, legkorszerűbb technológiájú, programozott égésű, katalizátoros stb. személyautó-motorokat jelentik. A korábbiak, a Magyarországon pl. 15+ éves átlag-életkorú személyautó-flotta nyilván durván környezetrombolóbb, mint a még meg sem született hibrid- és-vagy villanyautók.

Nemrég jelent meg az Indexen egy kis cikk, hogy majdnem a villanyautó lett az igazi, de egy csaló miatt elment a zemberek kedve tőle. Azt nem tudtam, milyen kevésen múlt.
Azt viszont tudtam, hogy a 100 km/órás sebességrekordot egy villanyautó döntötte meg 1899-ben. Ez itt ni:

Ez meg az eredeti cikk (2010-es!)

Ennek legrövidebb összefoglalása: három dolog kell a jó villanyautóhoz:
nagy sebesség, nagy hatótáv, kis súly.
Ebből természetesen csak egyet, esetleg kettőt választhatunk.
Ha nagy a hatótáv, akkor kicsi a sebesség és nagy a súly.
Ha nagy a sebesség, akkor kicsi a hatótáv és nagy a súly.
Ha kicsi a súly, akkor kicsi a hatótáv, de legalább jó a sebesség…

A másik rövidebb ténymegállapítás, hogy a hatótáv mit sem változott az eltelt 100 (száz!) évben.

Egy másik tanulságos és régi cikk: a TREV. A koncepcióra én is rájöttem (évekkel később, mint ők…): ingázásra, dugózásra, vásárlásra kétszemélyes, könnyű villanyautó kell. Mostanában kezdenek divatba jönni ilyen bérautók a nagyvárosokban. (Nyilván, a Li-akkumulátorok és a ritka földfém mágneses egyenáramú motorok fejlődése révén. Ezek 10 évvel ezelőtt lényegesen ritkábbak, tehát drágábbak voltak.)

Személyes bántalmam (nem a Low-Tech cikké), hogy a Tesla nem az ingázásra való kisautót hozta be a fősodorba, hanem egy magas kategóriás, csúcstechnológiás sportautót.
Sajnos, nagyon jól tette. A zemberek már csak olyanok, hogy a hétköznapokban hasznos dolgok nem érdeklik őket, a szélsőségek viszont felkeltik a figyelmüket. A Tesla méregdrága, hosszú távra (a normál, amerikai használati körülményekre) teljesen alkalmatlan sportautói ágyaztak meg (dolgozták meg a köznép tudatát), hogy amikor a valóban praktikus termék megjelenik, már tudják, miről is van szó. Személyes véleményem szerint még így is nagyon sokat vártak, amíg a Model 3-at kihozták – dehát ki kellett hozni a negatívból a mérleget…

Nade térjünk vissza az eredeti cikkhez, amely szintén kihangsúlyozza, hogy a villanyautó jövője az akkumulátortechnika fejlődésén áll vagy bukik – és hogy több mint 100 éve áll küszöbön egy forradalmian új energiatároló eszköz megjelenése. Mostanában a nanocsövekről, 3D molekulaszerkezetű membránokról, gimnazisták által feltalált, 10000-szer tölthető Li-akkumulátorokról szólnak a hírek, de a diszkontáruházakban még mindig csak az alkáliakkuk és a közöséges, Li-akkus csavarhúzógépek vannak a polcokon. A Li-polimer akkus telefonokat és laptopokat is kifejezetten keresni kell, mert nem váltak általánossá. (A Li-poly jobban bírja a ridegen tartást, még kisebb a memória-effektusa, de drágább, és valamivel kisebb a kapacitása azonos súlyban-térfogatban.)