Digidolgok

Visszatekintettem az elmúlt fél év böngészőhasználatára a saját gyakorlatomban. Húsz esetből egyszer használtam a Chrome-on kívül mást, és ennyit is csak az egyhangúság elkerülése miatt tettem.
November végén a StatCounter az alábbi használati arányokat jelezte világszinten:
Google Chrome: 42%, Internet Explorer: 27%, Mozilla FIrefox: 18%, Safari: 8%, Opera: 1,19%, összes többi együtt: <3%.

Magyarországon:
Google Chrome: 43%, Mozilla Firefox: 40%, Internet Explorer: 8%, Opera: 6%, Safari: 2,5%, összes többi együtt: <1,5%.

A trendre az jellemző, hogy a világban a Chrome már rég győzött, Magyarországon meg a Chrome és  a Firefox váltogatja egymást a csúcson, mélyen alattuk az Explorer.
Ehhez képes van olyan bank, amely a Chrome-ot nem támogatottnak jelzi.

Itt előrebocsátom, hogy egészen elvadult felhasználói szokások is léteznek. Emberek tízezrei kérnek segítséget például, hogy mi lett az Outlook Express-szel, micsináljon most, az új és szép gépen Windows 8-at kapott, és abban nincsen. Márpedig ő tíz éve Outlook Expressezik, minden levele abban van – jaj, most mi lesz?! (Jöhetne most egy hosszú, filozofikus poszt az alapértelmezések húsba vágó jelentőségéről, és arról, hogy ezt a súlyos felelősséget a gyártók viselik-e vagy nem. Egy másik, még filozofikusabb pedig arról, hogy akkor vagy biztonságban, ha semmi olyanod nincs, és nem csinálsz olyat, amire másnak szüksége lehet (Lásd még: Csucsundra, a pézsmapatkány Kipling "Riki-tiki-tévi" című regényében.))

((Röviden a StatCounteről: ez egy weblapstatisztika-szolgáltató a sok közül. Böngésző- (és meg mennyi minden-)használati adatai az ügyfeleitől származnak. Ügyféllé pedig úgy lehet válni, ha regisztrálunk, majd behelyezünk az oldalunkba egy kódrészletet, amely „szól” a StatCounternek, amikor valaki meglátogat minket, és ő ezt a tényt rögzíti a hozzánk rendelt, valós idejű adatbázisba, amelyről a  lerótt díjtól függő részletességű jelentéseket kaphatunk. Van néhány tiz- (száz-?)millió ügyfele szerte a világban, nyilván az adatok nem a világot, hanem a StatCounter ügyfeleinek halmazát jellemzik. Ezért van a zembernek az az érzése, hogy valami nem stmimel: az nem lehet, hogy Magyarországon csak 8% legyen az IE részesedése. Merugyanis a hazai cégek, államigazgatási és önkormányzati szervezetek (és még mennyien mások) NEM ügyfelei a StatCounternek… Magyarul: lényegesen magasabb az IE részaránya, az én becslésem szerint főleg a Firefox, és kisebb részben a Chrome kárára. MEgjegyzem még, hogy tavaly november óta nincs windowsos Safari, tehát a részesedése erősen összefügg az Apple Macintosh elterjedtségével: tessék csak megnézni, hogy a világ és Magyarország között mekkora a különbség?! NEM vagyunk lemaradva, sőt: mi nem esszük meg (szopjuk be…) az amúgy is gyengülő Apple-marketinget.))

Százmillióan biztosan vagyunk, akik napi rendszerességgel, és tevékenységünket mind mélyen, mind szélesen áthatóan Google-termékeket használunk. (Lásd még: Amerika világuralma.) Azért ennyien, mert mintegy 250 millióra tehető a Gmail-felhasználók száma, én meg ennyire saccolom azoknak a Google-lakóknak a számát, akik három vagy több online alkalmazást használnak napi szinten (Google-kereső, Gmail, Maps, Drive, Picasa – és akkor a Google+-ról még nem is volt szó.)

Ezek az alkalmazások a Chrome-ban használhatók legjobban. Legalábbis én azt hiszem (erősen remélem…), hogy a Google Chrome- és az egyes alkalmazások fejlesztői rendszeresen kommunikálnak egymással.

Ez a hit (remény) általános lehet a Google-lakók körében, talán erről tanúskodik a Chrome részarányának növekedése – egyedül az övé növekszik, az összes többi böngészőé csökken vagy stagnál. És ez így van legalább két éve.

Lassan olyan helyzetbe kerül a Chrome, amilyenben az Internet Explorer volt 10–12 éve, nem mellesleg egy feltörekvő operációs rendszer is alapul rá, a ChromeOS.

Büszkén jelenthetjük, hogy az utált és szar IE-t sikerült lelökni a trónról – amelyen most a Google Chrome ül.

Csak most már az IE nem annyira szar…

Dicsérni nem fogom, mert a címsor-elgépelésekor még mindig belök a Bingbe ahelyett, hogy kijavíthatnám az elgépelést, de gyors, minden oldal rendesen jelenik meg, keres a címsorból, minden szolgáltatás működik belőle – semmi különbség, hogy IE-t vagy Chrome-ot használok. (Azon majd a Microsoft-fanok sírnak, hogy egy halom Microsoft-stuff – Outlook, Office 365 stb. – másképp működik az IE11-ben, mint a 10-ben.)

Végén csattan az ostor. Ezt a sok mindent azért kellett végigolvasni, hogy megtudja a nemlétező olvasó: kipróbáltam a 28-as, korai előzetes (alfa) verziójú Firefoxot. (Jelenleg a 26-os az aktuális.) Jelentem: a 28-as (és nyilván innentől felfelé mindegyik) Firefox  ugyanolyan  mint a Chrome.

Aszondja a híradás, hogy új a kezelőfelülete: igen, olyan mint a Chrome-é.
Innentől fogva tökmindegy, hogy a Chrome-ot vagy a Firefoxot használja bárki.
 

Itt az eredménye annak, hogy a Mozilla Foundation költségvetésének mintegy 80 százalékát a Google Inc. állja.

(Ha valaki nem tudná: a Mozilla Foundation menedzseli és fizeti, a Firefox böngésző, a ThunderBird levelező, a SeaMonkey internetes alkalmazáscsomag, a Firefox OS okostelefon-operációsrendszer stb. stb. fejlesztőit. Írtam már erről: "Google-Firefox viszony".)

Jó, a Settings menü (még) nem olyan: a Chrome-é szöveges, a Firefoxé ikonos. Jó, a Firefox kiegészítők nem működnek a Chrome-ban, és fordítva sem, de ami késik, nem múlik. 

A jelenség előre vetíti, hogy a Firefox mégiscsak meg fog szűnni. Ha betű szerint nem is, de a getfirefox.com  oldalról egy kicsit firefoxos ruhába öltöztetett Chrome-ot lehet majd letölteni, a Firefox a Chrome egy temája, felhámja, skinje lesz.

Fáj ez nekem? Nem. Magamtól is rég Chrome-ot használok. (A Firefoxtól akkor kapok gutatütést, amikor tanúsítatlan SSL-ű https oldalra kell mennem: legalább öt kattintásra kényszerít. Háttér: a tanúsítás 20–50 dollárba (4000–10000 forintba) kerül évente, és a legtöbb online szolgáltató – webáruház, levelező, blog, stb. – nem áldoz erre. Volt idő, hogy a Magyarország.hu se…)

A Netscape is elmúlt, ki siratta meg?