Digidolgok

Megkínáltak egy WayteQ Talk 5H-val. Ez egy 5,5 hüvelykes okostelefon, 2 maggal, 2 sim-mel 50000 Ft-ért.

Egy példány az „olcsó, mégis jó” kínai kütyüből, ez most a divat.
Semmi bajom nem volt vele nekem sem, a nagy képernyő sok szempontból nagyobb élvezet.

Megkínáltak egy Huawei Ascend P7-tel is. Ez egy 5 hüvelykes full hd okostelefon 4 maggal, 2 sim-mel 100000 Ft-ért.
Ez a Huawei mostani legjobb telefonja, még mindig baromi vékony, és nagyon hasonlít az iPhone-ra – a teteje. Az alja nem…

A P7 az egyik szelfibajnok lesz a 8 Mpx-es frontkamerájával. Másban is jó, mindent tud, amit egy felső kategóriás kütyünek kell, de nem kerül annyiba. (Megkívántam…)

Itt és most elárulom: 5,5–6 hüvelyken elég az 1280×720 képpont, nem kell a full hd. (De azért annyi képponton a filmek, képek még szebbek…)
A mélyebb igazságokért tessék kattintani.

Tavaly, év elején, a barcelonai Mobile Worldön röppent fel a „phablet” szó az 5,5 hüvelykesnél nagyobb képátlójú okostelefonokra. Valami olyat akart jelenteni, hogy ezek félúton vannak a telefonok és a tabletek között.

Hát nem.

6 hüvelykig simán telefon, afelett meg tablet. Ezt teljesen jól eltaláltam két évvel ezelőtt, hogy nemsokára nem lesz röhejes, aki nagy telefont tart a füléhez. Nem mellesleg a 6 hüvelykes telefon mikrofonja pont a szájadnál van – mint a hagyományos telefoné volt…

Van baj a hatcollosokkal, de nem elektronikai. Hanem, hogy hol tartsuk magunknál. Nőknek könnyű, nekik van táskájuk, szütyőjük, zsákjuk, bármijük, abban elfér. Ha van tokja, márpedig lesz, mert a nők utálják, ha valami színtelen (fehér vagy fekete). Nade a férfiak.

Nekik csak zsebeik vannak, és a hatcollos telefon azokba nem fér el. Ha mégis beleteszik, és leülnek, akkor vagy kényelmetlen lesz, vagy eltörik a telefon.

Övtáska. Nos, a piac örvendetes módon megteremtette a bazi nagy övtáskákat, lehet kapni sokfélét – de azok meg billegnek, mert az az egy övfülük kicsi. Két övfülük nem lehet, mert a test görbülete miatt a tokban is eltörhet a telefon. A szélessége miatt meg megint csak le- és–vagy autóba beüléskor nyomni fogja a hasát vagy az oldalát az embernek. (Az egy külön történet, hogy a szükségszerűen mindennap és egész nap hordott övtáska mennyire rövid életű – ártól függetlenül!)

A hatcollos telefon és az övtáska problematikája (Gy.k.: a bal kép egy ember keresztmetszete csípőtájékon, a jobb meg egy hosszmetszet.)

Nyakba akasztani sem lehet, egyrészt, nincs már erre lyuk a mostani telefonokon, másrészt ezek 15–25 dekás monstrumok: nehezek.
Szóval, férfitársaim, nincs hova tenni ezeket a szép, nagy, ügyes telefonokat.

Vagy mi is rászokunk a retikülre (ridikülre, amely a francia ridicule, nevetséges szóból ered…), vagy zakót hordunk, mert annak a belső zsebébe anélkül fér el, hogy nevetségesek lennék. (Ki lehet találni egy hónalj-pisztolytok-szerű bőrtárgyat, amely egy zakózseb zakó nélkül, de ahhoz nem lehet hozzászoktatni a társadalom értelmes piacot képező hányadát.)

Meglepő módon ez lett a gyakorlat.

Nem reprezentatív, saját tapasztalatom szerint a hatcollos telefonok rendkívül népszerűek a 45 év feletti, középosztálybeli férfiak körében. A felmérést több, MÜPA-beli komolyzenei koncert alkalmával végeztem. Ebben a környezetben a fenti korosztály 65–70 százalékának péklapát-telefonja van (engem is beleértve). Kaján sejtésem szerint azért, mert már rossz a szemük…

Nem reprezentatív, saját tapasztalatom szerint a nagy (5-6 hüvelykes) telefonok népszerűek az úgynevezett „plázacicák”  körében. (Plázacica: fiatal, metroszexuális nő.)  Egészen megejtő látvány, amikor egy (látszatszinten) 600 százalékos szexuális vonzerőre turbózott nőstény egy neonpink tokkal ékesített péklapáton 26,5 mmes körmökkel sms-ezik.
Egyébként a nagy telefonok a normális fiatal nők körében is népszerűek – az alábbi, „mit kapunk” résznél leírtak miatt.

Apropó, szem. Erős sejtésem, hogy a képernyőkön érzékelt látvány „szépségét” nemcsak a képpontok száma határozza meg, hanem más, akár misztikusnak is nevezhető tényezők is.

Egyszerűbben: ugyanakkora méretű (például 5,5” hüvelykes) képernyőn full hd-n (1920×1080-on) szebb ugyanaz a kép, mint 1280×768  képponton. Pedig az egyes pixeleket egyiken sem látjuk.
Azt régóta tudom, hogy a képpontok alakja számít: a képcsövön lekerekítettek a képpontok, ezért azon szebbek a képek, filmek, mint az lcd éles sarkú kockapixelein. Ugyanezért „jobbak” most az ebook-olvasók E-Ink képernyői.

Térjünk ki arra, mint kapunk a nagyobb képernyőtől.
Kézenfekvő: több tartalmat. Több betű fér ki rá, és nagyobb kép. Kényelmesebb a befogadás, kevesebbet kell görgetni. Mindezt úgy érzékeljük, hogy kevéssé megfogalmazható módon „jobb" használni a nagyobb képernyős okostelefont.

Hol a határ? Nos, az effektus már 5" környékén jól érzékelhető. Nekem 4,7"-es Nexus 4-em van, mint tudjuk. Az 5,5-ös WayteQ igen jól érzékelhetően többet mutat ennél a 4,7-nél, bár ugyanannyi a képpont – de ennek nincs racionális alapja… A P7 (mint eddig minden 5"-es, full hd-s) hozta a transzcendens, tökéletes látványt minden helyzetben.

Láttam 6 hüvelykes, full hd darabokat, nos, azok mondhatni „rendben" vannak. Ami ennél nagyobb, az pedig már tablet, az más kategória, egész más a használati modellje, mert más élethelyzetben kerül elő.

Szilárd meggyőződésem, hogy a full hd-nál magasabb képpontszámnak (a 200, pláne 300 dpi-nél nagyobb felbontásnak) a világon semmi értelme, számomra tehát negatív, ha egy gyártó ilyesmivel próbál nyomulni.

Ha pedig teszt, akkor:

Specifikációk: WayteQ Talk 5H;Huawei Ascend P7