bubble-people-shake-hands
Kétféleképpen lehet kütyükről írni.
Vagy mások cikkei, vagy saját tapasztalatok alapján.
Előbbi nyilván megvetendő, alantas, sunyi, szerzői jogvédelmi bűncselekmény (bár monográfia illetve recenzió néven a tudományos világban és a médiában legitim műfaj), utóbbit a magyar informatikai sajtő "teszt"-nek nevezi, holott nem az. Lásd: "A sajtóteszt általános elmélete" c. alapvetést.

 

A kütyüt kölcsönbe meg kell szerezni ahhoz, hogy írjunk róla. Erre a gyártók az évtizedek alatt kiépítettek csatornákat, amelyek a gyártóktól függő módokon működnek.
Nyilván a kölcsönbe adott termékeket a kölcsönadások után teljes áron már nem lehet értékesíteni, sőt, gyakran egyáltalán nem lehet, tehát a teszttermék-csatorna fenntartása elég sokba kerül a gyártónak. De ez a költség beépül a marketingbüdzsébe, amellyel a gyártó és/vagy megbízott szervezete (egy ügynökség) gazdálkodik.

Nem juthat bárki teszttermékhez. A gyártó (vagy megbízottja) a lehetőségei és üzleti terve alapján dönti el, hogy mennyi és milyen tesztterméket milyen sajtótermékekhez juttat el. A gyártók és a szerkesztőségek közötti viszony olyan, mint a bulvárlapok és a celebek közötti: az "erősebb kutya ..." elven működik. Erős (több százezres napi olvasottságú) szerkesztőség akkor is megkap bármit, ha állandóan lefikáz mindent, gyenge szerkesztőségnek többször kell kérnie a leharcolt, elavult cuccokat is - ez egy nem létező szélsőség, mert minek írni elavult cuccokról? De a skála elég széles, számos szerkesztőség található rajta elszórva.
Középtájon találhatók a havi néhány ezres esetleg tízezres sajtótermékek - amelyekre a gyártóknak nem érdemes nagyon sokat áldoznia, viszont az olvasottság fenntartásához a szerkesztőségeknek a tájékozottság látszatát kell nyújtania.

Ekkor működik a címben említett megegyezés. A gyártó csak akkor ad tesztterméket, és (ez a fontosabb!) helyez el hirdetéseket, ha a szerkesztőség tartósan a gyártó szájaízének (többé-kevésbé) megfelelően ismerteti a kütyüket. Ezt általában nem kell konkrétan megbeszélni, a dolog amolyan szűkkörű közmegegyezésként (magyarul: gentleman agreementként, öncenzúraként) működik.
Néha le lehet húzni egy-egy különösen rosszul sikerült terméket, de ezt a megjelenést megelőzően jelezni illik a gyártónak. Ha a szerkesztőség ezt nem teszi meg, akkor rossz esetben nem kap többé tesztterméket, jó esetben "kommunikációjavító megbeszélésre" kerül sor a szerkesztőség és a gyártó magasabb szintű képviselői között.

A megegyezés mindenképpen csökkenti a sajtótermék objektivitását, "függetlenségét", amelynek fenntartása végett pedig időnként muszáj negatív értékeléseket közölni...

Magyarország kis ország, kis piac. A globális piacra törő gyártók előbb a nagyobb országokba viszik az új termékeket, amelyek ezért Magyarországra egy-hat hónap késéssel jutnak el.
Emiatt a fentebb említett, "mások cikkein" alapuló tájékoztatás mégsem olyan aljas lopás, hanem a hazai közönség globális tájékoztatását szolgáló tevékenység.

Szóljon hozzá!

Hozzászólás beküldése vendégként

0
szabályok és használati feltételek.
  • Nincsenek hozzászólások