Az e-book olvasó az enyém!

Amazon KindleSzerintem mindenki így van vele: ha valamit a kezdeteitől fogva részletesen ismer, akkor azt a sajátjának érzi. Nos, az e-book olvasót egy kollégám találta föl1987-ben, legalábbis a koncepciót, amely szerint két képernyőn akárhány oldalt meg lehet jeleníteni. Miután ismertem ezt az ötletét, érzékenyítve voltam minden, az olvasást segítő digitális találmányra.

Van is saját e-book olvasóm, használom is, és e-bookot is „csinálok”, mármint rossz állományból élvezhetőt állítok elő.

 

 

 

 

 

 

 

 


 Nem a kollégám koncepciója valósult meg. Egy képernyőn is akárhány könyvoldalt meg lehet jeleníteni.

Szóval, amikor úgy 1998 táján szembejött velem a Philips e-papírjáról szóló hír, azonnal rohantam a kollégámhoz: bizony meg fogják csinálni az e-book olvasódat! Gyorsan, gyorsan védesd le, hátha. De nem tette meg, nem volt fölösleges több százezer forintja arra, hogy európai védettséget szerezzen egy évre egy tök bizonytalan sorsú megoldásra. Nem bánja, tudta, hogy ez fog történni: nem lesz gazdag az e-bookból.

Ja, hátha a nem létező olvasó nem tudja. Az e-papír (ma: E-Ink technológia) az, hogy speciális, fehér és fekete szemcsék úsznak két lap közé rögzített kis kapszulákban, folyadékban. Ha elektromos feszültséget kapcsolnak az egyik lapra, akkor a fehér (vagy a fekete) gömbök odaúsznak (elúsznak tőle), tehát a kapszula fehérnek (feketének) fog látszani. Annál fehérebbnek (feketébbnek) minél erősebb a megvilágítás.(Nyilván a lapok átlátszóak, és vékony elektródahálózat van rajtuk.) A bogyók maguktól nem mozognak, tehát nyugalmi állapotban nulla energiát igényel a helyben tartásuk. Ez ma is pont így van, a felbontás nőttön nő, ma (2014.elején) mintegy 200 pont/hüvelyknél tartunk. Viszont a folyadékban úszáshoz (elúszáshoz) idő kell, tehát az e-papír (E-Ink) videóvetítésre nem képes. Viszont nyugalmi állapotban fizikailag (nem kereskedelmileg…) semmi energiát nem fogyaszt, ezért az e-papír eszközöket havonta (30-40 naponta!) kell feltölteni. Nem mellesleg az e-papír kijelzők (szöges ellentétben akár az lcd-vel, akár az amoleddel) annál jobban látszanak, minél jobban süti őket a Nap – külön energiafelvétel nélkül.

Szóval, évekig minden e-papíros hírnek utánanéztem, ami a szemem elé került. Kis túlzással: megírhattam volna a Wikipedia-bejegyzést. Óriási dolognak tartom, hogy az Amazon kihozott e-book olvasót, méghozzá olyat, amely aztán iparági minta lett. Személyes sérelmem, hogy a tabletőrület miatt az E-Ink olvasó a bibliofil réspiacba szorul vissza. Személyes diadalom, ha valakinél „rendes” olvasót látok a metrón vagy a villamoson.

 

Az egy külön történet, hogy miért nem kell a népeknek a két képernyős e-book olvasó. Mert nem kell. Voltak ilyen típusok, és megbuktak. (A speciális tervezésű pc-k is megbuktak, pedig a toronyház tényleg nagyon rossz forma.) Rossz előítéletem szerint azért, mert már nem tudják, milyen az igazi könyv, és felesleges pénzkidobásnak ítélik a kétoldalas megjelenítést, ha már úgyis van lapozó gomb.

Egy másik külön történet, hogy miért nem csináltak monokróm lcd-s e-book olvasót. Visszahozhattak volna egy alig kihalt technikát (csinálhattak volna még egy kis profitot belőle), ráadásul tudott volna filmet vetíteni. Dehát a homo sapiens sapiens nevű főemlősnek kellenek a színek.

 

És igen, a képen egy kifutott Kindle látható. Nekem ilyen van. Csak a tájéákozódás kedvéért: ebben 2,5 gigabájt szabad hely van. Egy e-book ritkán nagyobb egy megabájtnál. Azaz alsó hangon 2500 könyv fér rá. Az átlagos értelmiségi magyar családnál van ennyi könyv, és nem mindegyiket akarják felrakni az olvasóba.

 

Egy másik kis piszkos titok: ha már 200 könyv van egy olvasón, szégyenletesen nehéz köztük keresni ahhoz képest, hogy elsétálok a könyvszerkrény előtt, figyelmesen olvasva a gerinceket. Úgyhogy azt tessék keresni a vásárláskor, hogyan lehet keresni a könyvek között. Na, EZ az, amit a prospektus nem közöl, és az eladó sem tudja, mert minden ezredik e-book olvasónak van 200-nál több könyve egy készüléken, tehát gyakorlatilag SENKI SEM TUDJA, micsinál egy olvasó, ha sok könyv kerül rá.

 

A harmadik, nem is kicsi piszkos titok: a zemberek már csak olyanok, hogy nem fizetnek 10 dollárnál (most 2000 forintnál) többet egy e-bookért, akár 200 oldalas, akár 1000. Ezzel összhangban egyébként el sem olvasnak egy 1000 oldalas könyvet… A jelenség igen sötét jövőt vetít az epika műfaja elé.

Szóljon hozzá!

Hozzászólás beküldése vendégként

0
szabályok és használati feltételek.
  • Nincsenek hozzászólások